Telekalakítás

🧾 Megszűnt a szakhatósági eljárás telekalakítás esetén

  1. december 22-től megszűnt a telekalakítási eljárások során alkalmazott szakhatósági állásfoglalás, amelyet korábban a települési jegyző adott ki. A változás célja a hatósági ügyintézés egyszerűsítése és gyorsítása volt.

A jogszabályi módosítás értelmében a telekalakítás településrendezési és építési szabályoknak való megfelelőségét mostantól nem a jegyző, hanem a kormányhivatal vizsgálja. A kormányhivatal a szükséges szakkérdések tisztázása érdekében saját szervezeti egységeit, illetve az illetékes állami főépítészt vonja be.

A főbb változások:

  • A szakhatósági eljárás megszűnt, nem kell külön jegyzői állásfoglalás.
  • A kormányhivatal (földhivatal) vizsgálja, hogy a telekalakítás megfelel-e:
    • az épített környezet védelméről szóló törvénynek,
    • a helyi építési szabályzatnak (HÉSZ),
    • az országos településrendezési előírásoknak.
  • A szakmai véleményezés feladata az állami főépítészekhez került, akik az illetékességi területükön ismerik a helyi szabályozást.
  • A jövőben a hatósági döntés rövidebb határidővel születik meg, de ennek ára, hogy helyszíni szemlére kevesebb lehetőség adódik.

Fontos tudni:

A korábbi gyakorlatban a jegyzői állásfoglalás sok esetben helyszíni ellenőrzéssel is járt, amely során gyakran derült fény olyan körülményekre (pl. telepítési távolság, meglévő épületek elhelyezkedése), amelyek akadályozhatták a tervezett telekalakítást. A jelenlegi rendszerben ezek feltárására korlátozottabb lehetőség van, így fokozott előzetes körültekintést igényel az eljárás előkészítése.

Telekegyesítés – földmérővel gyorsan és szabályosan

  1. október 1-től minden ingatlan esetén kérhető a helyileg illetékes önkormányzattól a 2023. évi C. törvény 81. § (10) bekezdése alapján kiállított telekalakítási tájékoztató. Ez a dokumentum tartalmazza, hogy a tervezett telekegyesítés vagy telekalakítás megfelel-e a vonatkozó helyi építési és országos előírásoknak.

A folyamat gördülékeny és szabályos lebonyolításához nélkülözhetetlen egy gyakorlott földmérő közreműködése.


📌 Miért fontos földmérő bevonása?

A telekegyesítés első lépése minden esetben a földmérő által végzett helyszíni felmérés, valamint a telekegyesítési (telekösszevonási) vázrajz elkészítése. A földmérő ezen kívül segít:

  • a földhivatali adatszolgáltatás beszerzésében,
  • a szükséges dokumentumok kitöltésében (kérelem, nyilatkozatok),
  • a teljes telekalakítási dokumentáció összeállításában.

A földmérő által összeállított vázrajzot a területileg illetékes földhivatal műszakilag ellenőrzi, majd záradékolja.


📋 A telekalakítás menete lépésről lépésre

  1. Földmérő felkeresése: A munkafolyamat helyszíni felméréssel indul.
  2. Vázrajz és dokumentáció: A földmérő elkészíti a telekegyesítési vázrajzot.
  3. Záradékolás: A földhivatal 60 napon belül záradékolja a vázrajzot.
  4. Engedélyezés: A telekalakítási engedélykérelem a földhivatalhoz kerül benyújtásra.
  5. Szakhatósági vélemény: A kormányhivatal állami főépítész irodája 15 napon belül elbírálja a tervet.
  6. Fellebbezés: Az érintetteknek (pl. szomszédok) 15 nap áll rendelkezésre.
  7. Nyilvántartási átvezetés: A földhivatal létrehozza az új helyrajzi számokat, és értesíti a tulajdonosokat.

📎 Amit a földmérő elintéz Ön helyett

✔️ Felmérés
✔️ Vázrajz készítés
✔️ Adatlekérés és ügyintézési nyomtatványok
✔️ Dokumentáció összeállítása
✔️ Kapcsolattartás a földhivatallal
✔️ Tanácsadás a HÉSZ és építési szabályok tekintetében


⚠️ Fontos!

Az állami főépítész jelenleg már nem szakhatóságként, hanem szakmai véleményezőként jár el, a korábbi jegyzői szakhatósági eljárás helyett. Ezért kiemelten fontos, hogy a földmérő pontos és előrelátó dokumentációt készítsen – így elkerülhető a kérelmek elutasítása vagy az engedélyezés elhúzódása.

Telekalakítások fajtái

🧱 1. Telekegyesítés (telekösszevonás)

Két vagy több szomszédos földrészlet egy új, közös helyrajzi számú telekké történő egyesítése.
➡️ Cél: pl. egy nagyobb beépíthető telek létrehozása


✂️ 2. Telekmegosztás (telekfelosztás)

Egy meglévő földrészlet két vagy több kisebb telekre bontása, önálló helyrajzi számokkal.
➡️ Cél: például öröklés, építkezés vagy értékesítés több részletben


🔁 3. Telekhatár-rendezés (telekcserével vagy anélkül)

Szomszédos telkek határvonalának módosítása, anélkül, hogy új telek jönne létre vagy megszűnne.
➡️ Cél: pl. beépítési feltételek javítása, telekarányok igazítása


🔄 4. Kölcsönös telekcserés rendezés

Két vagy több telek esetén kölcsönösen cserélnek ki részeket, úgy hogy az új telekhatárok megfeleljenek az előírásoknak.
➡️ Cél: pl. telkek használati módjához való igazítás


🧩 5. Új közterület kialakítása

Földrészletből történő leválasztással új közút, közterület kialakítása.
➡️ Cél: pl. út nyitása új beépítésekhez


🧾 Jogszabályi háttér

A telekalakítást a következő szabályok írják elő:

  • 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
  • 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a földmérési és térképészeti tevékenységről
  • 26/2023. (VII. 5.) ÉKM rendelet a telekalakítás részletes szabályairól